Második fejezet.

*Victoria szemszöge*

- De anya miért nem engedsz minket el a SAJÁT bulinkra? – emelte ki Kate a „saját” szót.

- Mert én azt mondtam. – mondta anya a tipikus szülői választ. Na, bumm! Ez csodás. Nem mehetünk el a bulinkra és még a krumpli püré is két hajmosás után is alig jött ki a hajamból. Vajon miből csinálhatták?

- Ez annyira igazságtalan! – rántottam ki a fésűt a hajamból, amit nem kellett volna ugyan is kitéptem pár hajszálat. És bevallom őszintén nem volt kellemes érzés.

- Sajnálom lányok, de az élet ilyen. Amúgy meg, ha nem kaja csatáztatok volna, akkor nyugodtan jöhetnétek a buliba. – csukta össze anya a magazinját majd bekapcsolta a tévét.

- De erről is Tory tehet! Miért kell mindig engem büntetni mikor ő a hibás? – ült le Kate anya mellé és bevetette a mi kis titkos fegyverünket. A kiskutya szemet.

- Héj! Nem én akartam krumpli pürével lecsalogatni Harry hajáról a hörcsögöt. – tártam szét kezeimet.

- Az kenyérhéj volt. – javított ki az okoska.

- Tök mindegy. – forgattam meg szemeimet.

- Most azonnal fejezzétek be. Nem akarom, hogy megint valamit összetörjetek, mint a múltkor. – sóhajtott anya. Hát igen. Kate-el úgy összekaptunk egy pólón, hogy elkezdtünk verekedni és véletlenül le vertük a nagyi méreg drága porcelán tányérjait. Kaptunk is büntetést. Egy hétig szoba fokság volt és Harry-t se szekálhattuk, ami nálunk borzalmas! Alig bírtuk ki. Szerintem, ha te rá néznél Harry-re nem tudnád meg állni hogy legalább a hajáról ne tegyél egy vicces megjegyzés. És az a szeplős arca .. kész vicc az a kölyök.

- De az véletlen volt. – motyogta Kate.

- Nem érdekel! Most azonnal menjetek fel a szobátokba. – intett egyet anya a jobb kezével mire mi lehajtott fejjel felballagtunk a lépcsőn és betelepedtünk az én szobámba.

- És most mi tévők legyünk? – ült le Kate az ágyra.

- Nem tudom. – foglaltam helyet a forgó széken.

- Az a gáz hogy anya el se mondta, hogy hol fogják tartani ezt az egész koncertet. – sóhajtott Kate.

- Na, ja. – pördültem egyet a székbe. – Vagy várjunk csak! – emeltem fel a mutató ujjamat azzal jelezve, hogy támadt egy tökéletes tervem. Gyorsan az íróasztal felé fordultam és felnyitottam a fehér laptopom tetejét.

- Na, mond már mi az ötleted. – húzott mellém egy széket Kate.

- Tudod ki az a Claudia? – kérdeztem és közbe pötyögtem egy sort a klaviatúrán.

- Hát persze hogy tudom. Nem is tudom kiverni a fejemből. – húzta mosolyra a száját Kate. Nos Claudia a mi kis kuzinunk aki nagyra tartja magát. Szerinte ő ugyan olyan, mint mi mert apjáé Európa fél gumicukor gyára. Hát pont nem! Neki csak színes rágcsája van de nekünk van egy egész kastélyunk.

- Na és emlékszel mikor kiszedtük belőle a fiókja jelszavát? – kérdeztem egy sunyi mosollyal a képemen.

- Felejthetetlen volt az a nap. – nevetett Kate. – De gondolod, hogy anya küldött neki e-mailt?

- Nem anyára gondoltam, ha nem Harryre. Olyan jóban vannak, hogy egyfolytában levelezgetnek

- És ezt te honnan tudod? – érdeklődött a drága ikertestvérem.

- Nos Harrry volt olyan bolond hogy mesélt róla. Na, már meg is van! – kattintottam az enter gombra és bejutottam Claudia fiókjába. – Pacsit kérek! – mutattam testvérem felé a tenyeremet mire ő bele csapott egyet.

- Gratulálok kedves Victoria hercegnő. – dicsért meg.

- Köszönöm a nagylelkű gratulációját. – Na itt is van a levél.

- Olvasd! – parancsolt rám Kate.

- Máris ő felsége. Na szóval azt íja hogy…..blablabla pénteken lesz megtartva az ikrek bulija szívesen látnánk…..blablabla egy kiló nyálas szöveg és itt van! A díszterembe lesz megtartva este hét órakor. – csuktam le a laptopom tetejét.

- Az király. – mondta Kate. – És még is mit vegyünk fel?

- Valami király göncöt. – pördültem még egyet a székben.

- Hagyd már abba, mert a végén ki hányod a fincsi krumpli pürét.

- Hát jó.

- Mit csináltok csajok? – lépett be a szobámba Harry.

- Semmi olyat, amit az orrodra köthetnénk. – állt fel Kate.

- Gonosz vagy ugye tudod?

- Végre hogy rá jöttél. Hány év kellett hozzá? – tapsolt  Kate.

- Tapsikol nyugodtan. De én találkozni fogok a te kis szerelmeddel te pedig nem. – nyújtotta ki a nyelvét Katere. A kis pimasz. Meg fogtam egy párnát és teli erőből neki vágtam. Az arcáról le lehetett olvasni, hogy nem számított a csapásomra.

- Ez mire volt jó? – dörzsölte a fél arcát Harry.

- Nem tudom. De olyan jól esett. Most pedig tünés a szobámból, míg szépen mondom.

- Ez neked szép? – emelte fel szemöldökét kérdően.

- Harry ne akard, hogy felhúzzam magam. – motyogtam.

- Oké megyek is. – tette maga elé a kezeit ártatlanul és ki ment a szobámból Kate meg utána becsapta az ajtót.

- Néha úgy meg kínoznám.

- Én is hidd el. Mi lenne, ha összeszednénk néhány cuccot és kiválasztanánk a megfelelőt?

- Benne vagyok! – mondta Kate és kisuhant a szobámból. Vettem egy nagy lendületet és felkeltem a kényelmes pörgős szélemből és a szekrényemhez bandukoltam. Hát nincs valami rend az én birtokomon. Kinyitottam a szekrényem ajtaját és a két kezemmel kisöpörtem az összes ruhadarabot. Az egyik csak jó lesz. Felkaptam az őszeset és át mentem Kate szobájába.

- Ugye nem így gondoltad? – nézett Kate az ágyán heverő ruha kupacra, amit a belépőm után rögtön rá hajítottam az ágyára.

- De. – húztam el a számat.

- Na most szépen kiválasztasz párat és vissza mész a szobádba. – parancsolgatott. Mérgelődve a kezembe vettem egy két darabot és visszamentem a szemben lévő szobába, ami természetesen az enyém. Magamra zártam az ajtót és gyorsan felcibáltam magamra. Szerintem ez tökéletes egy ilyen bálra.

- Na háromra nyitjuk az ajtót. – hallottam ikertestvérem csilingelő hangájt.

- Oké. – kiabáltam vissza.

- 1 , 2 ….. 3 !- mondta mire két nagy ajtó csapódás vízhangzott a folyosón.

- Te komolyan erre a cuccra gondoltál? – mértem végig.

- Igen. Hát jobb mint a te metálos pólód a koptatott farmerrel. – fintorgott.

- Legalább kényelmes.

- Ez meg elegáns.

- Hidd el ez is elegáns. A maga módján.

- Na jó szerintem kérjünk tanácsot Eric-től. – mondta Kate mire bólintottam egyet és mind a ketten visszacsuktuk az ajtót.

Na fent van a következő rész. Reméljük mindenkinek fog tetszeni. Legalább egy komi legyen és akkor hozzuk a következőt:)