Fintorogva néztem nővéremre mikor a tükör előtt álltam. Ő nyelvét kinyújtva jelezte hogy neki sem tetszik ez az összeállítás. Belemarkolva a túl csicsázott ruhadarabomba lepattantam az emelvényről. Egy nagy sóhaj kíséretében a szabóhoz léptem.
- Eric ez egyszerűen undorító. - emeltem fel a hangom.
- Mi a baj vele? Habos-babos csillogó pont egy ilyen vacsorára való pont egy olyan tündéri teremtményhez mint te. - mosolygott rám.
- Hát nekem nem tetszik. - rántottam meg a vállam majd vissza léptem nővérem mellé. - Szűkebbet akarok, feketét, mondjuk csillámokkal. - mosolyogtam Eric képébe.
- Kislányom az nem jó egy ilyen vacsorára. Eric sokat dolgozott ezen a ruhán ez fog maradni. - halottam anya hangját az ajtó felől.
- Anya de nekem nem tetszik. Ilyet egy bálra kell felvenni nem egy vacsorára egyszerűen undorító. - kiáltottam fel. Eric mögöttem pedig zokogásban tört ki. A kis érzékeny szíve.
- Jaj Eric nem úgy értettem . - kezdtem el simogatni a hátát. - Csak ez nem az én stílusom ennyi.
- Ahan persze. - kezdett el röhögni a nővérem. - Mindenki tudja hogy utálsz minden ruhát amit Eric csinál múltkor is ki akartad rúgatni.
- Victoria hagyd abba ez nem igaz. - kiáltott rá anya. Nővérem rögtön anyám felé fordult egy szúrós pillantással. - Hagyd abba kicsim, hidd el jók lesznek ezek a ruhák. Ne csinálj semmi butaságot. - nővérem felém fordult szemöldökét emelgetve a ruhája szoknya részéhez nyúlt és egy határozott mozdulattal leszakította az egész szoknya részt. Eric felvisítva szája elé kapta a kezét én csak mosolyogva figyeltem ikertestvérem műveletét.
- Hoppá úgy tűnik másik ruhát kell választani esetleg egy normális ruha boltban? Lehet. - kapta szája elé kezét Tory. Anyánk vörös fejjel hagyta el a szobát. Ennyi, nyertünk. Most is mint mindig a királyi családban mindig mi nyerjük a vitákat. Nekem jó az irányító képességem, Tory pedig elég merész ahoz hogy ilyesféle dolgokat megtegyen.
- Eric estére csináljon két csodás koktélruhát nekünk, de aztán semmi hab vagy csillogás értve? - emeltem fel a hangom. - Vagy esetleg szólhatok Harry hercegnek is. - kezdtem el körmömet vizslatni.
- Nem, nem kell a Hercegnek szólni meg lesz estére készen lesz. Kérem. - bólintott Eric.
Gondoltam. - sepertem a hajam hátra a vállamon majd nővéremmel karöltve elhagytuk a szobát. Folyosón végig jobb kanyar lépcső fel bal kanyar 3. ajtó balra ( Tory szobája) ismertük a palotát mint a tenyerünket. Imádtunk itt élni. Bármit megtehettünk. Kérünk is valamit maximum 2 óra és megvan. Szeretek hercegnő lenni. Bár mindennek van hátoldala. Például ezek a szar kötelező rendezvények mint ma is ez a jótékonysági vacsora és nekünk is meg kell jelenni mert mi vagyunk az ország csodája. A királyi ikerpár. Hiába sohasem lesz miénk a trón mi már az ország kabalájává váltunk szinte. Alig töltöttük be a 17. életévünket már férjhez akarnak adni. Számos herceg jár hozzánk megismerni az angol ikerpárt. Nekem nem kellenek holmi nyápic kis lúzerek akiknek a pénzért kellek. Én várok a magas adoniszra akinek azért kellek aki vagyok. Ja és persze csókoljon jól. Mert ismertem egy herceget, őszintén? Borzalmasan csókolt olyan bénát még nem láttam életemben. Pedig higgyétek el a hercegnői kiváltsághoz jár néhány mellékelt dolog is.
- Utálom az ilyen vacsorákat. - dőlt hátra Tory az ágyán.
- Hidd el én is. - ültem le mellé. - Unatkozom. Hol lehet Har.. - kopogás. - Igen? - szóltam ki.
- Hello csajszik. - dugta be vörös fejét unoka bátyánk Harry.
- Na végszóra pont téged kerestelek. - dőltem be az ágyba.
- Látod csak szólnod kell és itt vagyok. Na milyen ruhában fogtok feszíteni? - kezdett el röhögni.
- Ne örülj előre Harold koktél ruhánk lesz elintéztük. - sétált a tükörhöz Tory.
- Hogyan csináltátok? - tátotta el a száját.
- Iker titok. - húzta be a száját Tory lakatott rakott rá majd a kulcsot nekem dobta én pedig lenyeltem( persze mindezt csak képletesen)
- Tudjátok hogy utállak titeket? - kérdezte dühösen fel állva a székről.
- Nem, te imádsz minket na csáó. - azzal Tory rá csapta az orrára az ajtót. - Te is mehetsz készülődni én is kezdem. - intett az ajtó felé.
- Igenis főnök már itt sem vagyok. - mondta gúnyos hangnemben majd elhagytam őfelsége szobáját és átsétáltam a szemköztibe. - Jaj Norma kicsi cuki hörcsög-barikám. Ja te kis nyuszi-muszi hát itt vagy. De jó hogy most az én szobámban vagy és nem annak a gonosz nőszemélyében. - kaptam fel Normát a Tory-val lévő közös hörcsögünket. - Tudod hogy szeret a mami. Igen, igen a szebbik mami vagyok. Igen,igen nagyon szeretlek.
- Te Kate nem láttad? Igen pont őt kereste a szebbik mamija. - hajolt a hörcsöghöz Tory. - Na gyere csak a szebbik mamához. - babusgatta a hörcsögöt pont úgy ahogyan én is. - Gyere elteszlek egy sokkal jobb helyre mint ez a szoba na gyere csak. - vette ki a kezemből Normát.
- Igen, köszi hogy elvitted a hörcsögömet. Köszi.
- Hé ez közös és most nálam van. - mutatott rám az ajtóból majd rám vágta azt.
- Persze mintha nem mindig nálad lenne. - jegyeztem meg magamnak halkan.
A kocsi megállt egy igazán csicsás étterem előtt. Fintorogva szálltam ki a két testőr közé akikre már évek óta rábízzák az "életünket". Jack és Clark. Tiszta izom pacsirták. Nővérembe karolva kezdtem el koktélruhámban (Yes megkaptuk és meg kell hagyni most Eric jó munkát végzett majd megemlítem Harry-nek) miközben ezer kérdéssel halmoztak el minket az újságírók. Nem törődtünk velük, de egy megcsapta a fülem. " Katherina hercegnő te tényleg terhes vagy?" Összehúzott szemöldökkel néztem az újságíró felé. Na ez mindennek a teteje igaz meghíztam az elmúlt pár hónapban de hogy terhes legyek. Utálom a médiát. Két lépést megtéve beértem az éterembe.
- Halottad azt az újságírót? - súgta a fülembe Harry.
- Igen de nem törődök vele. - fordultam felé.
- Úgy is kell. - adott egy puszit a homlokomra a vörös. Leültünk az asztalhoz a családdal. Felállás: mellettem (jobb) William a jövendőbeli trónörökös (bal) a nővérem (szembe) Harry. Kihozták az előételt. Eléggé gusztusos volt szépen lassan elkezdtünk falatozni. Közben egyszer kétszer körbe adták az adományozó tálat amibe mindenki dobott bele bőven. Oldalra néztem Tory valamit nagyon keresett a táskájában. Lehajoltam mellé.
- Mi a baj? - súgtam halkan.
- Nincs meg Norma. - nézett rám.
- Mi te elhoztad a hörcsögöt a vacsorára? - vékonyodott el a hangom.
- Ne olyan hangosan te idióta. - tette kezét a szám elé. - Á te megnyaltál.
- Fogd be. Mi még én vagyok az idióta nem én hoztam el egy kikúrt hörcsögöt egy kibaszott jótékonysági vacsorára a picsába is.
- Lányok mi a baj? - kérdezte William.
-Semmi. - jöttünk fel egyszerre az asztal alól. Szememmel keresni kezdtem Normát. Sehol nem láttam. - Esküszöm ez a hörcsög felszívódott.
- Én megtaláltam. - meredt maga elé Vic.
- Igen hol? - kérdeztem vidáman ő csak maga elé mutatott Harryre néztem és megpillantottam Harry herceg hajában a mi kis Normánkat. Nem tudtam hogy most sírjak vagy nevessek. Nevetésemet és könnyeimet egyaránt vissza folytva
- Hogyan szedjük le? - kérdezte Tory.
- Nekem van egy jó ötletem. - a kenyeremre néztem kitéptem egy darabot galacsinná formáltam becéloztam de mellé. Még egyszer, mellé.
- Mit akarsz?
- Maradj csendben koncentrálok. - nyaltam meg szám szélét.
- Te most komolyan le akarod onnan dobni te idióta? - tette kezét szája elé.
- Figyelj kettőnk közül szerintem nem én hoztam be a hörcsögöt ugye?! Szóval csak maradj csendben. - intettem csendre majd egy jól irányzott dobással eltaláltam Harry homlokát. Olyan "elfogadom a kihívást fejjel dobot engem fejbe SZÁNDÉKOSAN. A picsába is így játszunk? A tányéromról fel kaptam egy borsó szemet és hozzá vágtam. Ő ugyanígy tett. Egy marék riszt dobtam felé. Vissza.
- Katherina kislányom mit csinálsz? - kérdezte anya.
- Semmit. - dugtam a hátam mögé egy marék riszt. De abban a pillanatban egy másik marék landolt az arcomon. ár másodperccel később pedig Harry ördögi kacajba kezdett.
- Igen? - kérdeztem fennhangon majd hozzá akartam vágni de megcsúsztam néhány alattam heverő rizs szemen és egyenesen William felesébe Kate arcán landolt. Ő mérges fejjel egy nagykanálnyi krumplipürét hajított felém. Az új ruhámra miből jutott Tory-ra is.
- Na ezt nem . - állt fel majd Kate-het vágott egy sült húst. Következő pillanatban a világ elsötétült amint kiderült William nyomta röhögve a fejemet ez asztalon lévő adag torába. A fejemen lévő cukormáz nagy részét William ingére kentem aki mosolyogva törölte az arcomba a krumplipüréjét. Én a tiramisu adagommal vágtam fejbe Harryt mikor anya elordította magát.
- ELÉG. Lányok elegem van a viselkedésetekből nem jöhettek a holnapi magán koncertre amit a múlthéten levő 17. születésnapotokra szerveztünk. Mindenki nézheti kivéve titeket remélem örültök hogy nem találkoztok az angol tini bálványokkal. Ja és mind ezt a ti zsebpénzetekből álljuk. - kiabált anya.
- Miféle meglepetést szúrtunk el? - fordultam műmosollyal William felé.
- Nem találkozhattok Anglia legjobb fiúbandájával. - sóhajtott William majd a vállamat megütögetve még belém kente a tortája maradékát. Én egy könnycseppet elmorzsolva ülltem le az asztalhoz majd Tory vállár hajtottam a fejem.
- Sajnálom hogy behoztam a hörcsögöt most miattam nem láthatjuk a One Direction. az én hibám - szólalt fel.
Ugyan már ha én nem kenyérmorzsával akarom leszedni a hörcsögöt akkor minden rendben lenne és láthatnánk őket ez az én hibám. - hajtottam le a fejem megpaskolta a vállam majd így szólt.
- Igazad van ez a te hibád. - tátott szájjal ránéztem és az asztalon lévő tortába bele nyomtam a képét. Végül a veszteségektől eltekintve. Cukormázasan egy kis krumplipürével tálalva hagytuk el az éttermet.
ő Harry herceg.( csak aki nem értené:D)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése